Honlap címe

 Minden szülő számára fontos, hogy gyermeke szépen, érthetően beszéljen. A tiszta beszédet  a gyerekek egy része igen korán, két, két és fél éves korára, mások viszont csak 5-6 éves korukra sajátítják el. Mindenképp fontos azonban, hogy a gyermek az iskolába lépés időpontjáig minden hang ejtésére és hallási megkülönböztetésére képessé váljon, mivel erre épül az olvasás-írás elsajátításának folyamata.

A pöszeségen (diszlália) a beszédhangok hibás ejtését értjük. A beszédtanulás kezdeti szakaszában élettani, vagy fejlődéses pöszeségnek nevezzük, ekkor még nem szükséges javítani, viszont fontos a helyes beszédpélda. Sok beszélgetéssel, a környezet tárgyainak megnevezésével, a miértek megválaszolásával, mondókázással, meseolvasással rengeteget tehet a szülő a beszédfejlődés érdekében!

4 ½ - 5 éves  kortól azonban főként a több hangra, vagy hangcsoportra kiterjedő pontatlan artikuláció, illetve hangkihagyás (alália), vagy hangcsere (paralália), pl. sz helyett s hang ejtése már figyelmet igényel. Ebben az esetben már középső csoporttól indokolt lehet a logopédiai terápia megkezdése.

 A tiszta beszéd kialakulásának feltételei az ép hallás, ép beszédszervek, ép idegrendszer mellett beszélő környezetben való fejlődés. Ha ezek mindegyike rendelkezésre áll, akkor a gyermek pöszeségének hátterében a beszédmozgások gyakorlatlansága, és / vagy a hallási megkülönböztető képességének fejletlensége, vagy fogsorzáródási rendellenesség állhat.  Az előidéző okot mindenképp a pöszeség kezelése előtt meg kell szüntetni. Ennek érdekében fogszabályozásra, nyelvfékének fölmetszésére, gégészeti vizsgálatra, hallásmérésre, lehet szükség.

Azon túl, hogy a pöszeség esztétikai probléma, károsan befolyásolja a beszéd érthetőségét, a gyermek kommunikációját a világgal, ezen keresztül pedig a külvilág megismerését, végeredményben a gondolkodást, a tanulást.
Emellett az elhúzódó, súlyos pöszeség csúfolás tárgyává teheti a beszédhibás gyermeket, aki nehezebben talál barátokat, játszótársat, mivel a többi gyermek nem érti őt. Ez komoly lelki traumát, szorongást, frusztrációt válthat ki.
A beszéd központi eleme személyiségünknek, gondolataink kifejezője.